Tavalyi előadáson készült kép
Nem egy divat, nem is egy irányzat, sokan hallottunk róla, mégse biztos, hogy mindannyian értjük, miről is van szó. László Boldizsárné Ági avatta be az érdeklődőket a kóser étkezés rejtelmeibe a kertbarátok Téli esték előadássorozatának második alkalmán.
Mi is az a kóser?
Ahogyan azt az előadás címe is sugallta, az témája az étkezés volt, egészen pontosan a zsidó érkezés. Ennek megfelelően „Mi az a kóser? Kóser háztartás a zsidó családokban. Ettél már kóser kaját?” címmel hirdették meg az esti programot. Az előadó, László Boldizsárné nem ismeretlen vendég Dunaföldváron, hiszen a sajtjai már jó ideje megtalálhatóak a szombati piacokon. A kertbarátokkal is megvan a kapcsolata, hiszen Terner Istvánnéval közösen járnak Dunaújvárosba a piacra is. Szereti a városunkat, sokat is jár ide.
Akár órákat is képes lenne a kóser étkezésről beszélgetni, ami nem véletlen, igencsak sokrétű a téma, amit a vallásos rabbik is egész életükben boncolgatnak. A köznyelvben a kóser azt jelenti, hogy jó. A kóser „valódi” jelentése azonban alkalmas.
A zsidó étkezésben a zsíros és a tejes ételeket külön fogyasztják, külön főzik és külön edényekbe és szekrényekbe is rakják. Tulajdonképpen a főzés ugyanaz, csak a zsíroshoz nem tesznek tejfölt, a tejes ételekhez nem tesznek zsíros húst és nem eszik a disznóhúst (és még egy csomó mást sem, jegyezte meg később az előadó). Összetett a kérdés, hogy a szabályaik szerint mit szabad és mit nem, aki benne él, aki kóser háztartást vezet, annak mindez természetes. Aki ebben nőtt fel, tovább viszi a hagyományokat, mint bármely más családban.
Családi kötelékek
Ági családja nem vezetett kóser háztartást, ezeket az előadásokat a holokausztról, Izraelről és akár a kóser étkezésről a nagyapja tiszteletére tartja Ági. Őt, vagyis Krámmer Ármint a második világháborúban ölték meg, mint munkaszolgálatost.
A jelen
A holokauszt előadásokat nagy figyelemmel kísérik a fiatalok is, akiknek eddig tartott előadást László Boldizsárné. Nagyon érdekli őket a téma, nyitottak. 20 évig járt iskolákba, soha egyetlen rossz emléke nem volt ezzel kapcsolatban. A kóser étkezést pedig természetes, hogy kevésbé ismerik vidéken, Budapesten talán inkább, ezért is szeretné ismereteit átadni a számukra is.
A kóser konyha nem egy „felkapott” étkezési szokás, hanem a mindenható által adott vallási törvény, amit be kell betartani.
Meglepő részletek
Előadásában szóba került napjaink egyik felkapott itala, a Coca-Cola is, ami, mint kiderült, ma már kóser. A fáma úgy szól, hogy sok-sok évtizeddel ezelőtt, 1935-ben egy úriember bement, megkérdezte, hogy mi az ital összetétele. A receptet természetesen nem adták ki neki, azt mondták, 10 ezer összetevője van, és, ha ő azt átnézi és megmondja, hogy mi az, ami nem odavaló, akkor kóserrá lehet tenni. Ez a férfi aztán talált is benne egy összetevőt, amit lecseréltek növényi eredetűre, s azóta kóserként tekinthetünk erre a népszerű buborékos üdítőre. A zsidóknak nem csak ebben volt nagy szerepük, már az ital megalkotója is zsidó gyógyszerész volt, aki azonban lemondott találmányáról, amit természetesen egész életében bánt.
