Idén kevesebb volt a szúnyog Dunaföldváron, ami a tudatos biológiai szúnyoggyérítésnek, valamint a jelentős csapadékhiánynak is köszönhető.
Hoz majd szúnyogot az eső?
Talán nyár elején – közepén volt egy időszak, amikor a kora esti órákban azért javában akadt csapkodni való szúnyog, augusztusra viszont ez már sehol nem volt. A 20-i hétvégét megelőző komoly esőzések után viszont felmerült a kérdés: megnövekszik majd ezek után a vérszívók száma? Erről természetesen Kőszegi Dánielt kérdeztem, aki nem csak helyileg, de országos szinten is szakértője a témának.
Hogyan működik a szúnyoggyérítés?
Laikus szemmel először úgy gondoltam, hogy biztosan csak akkor irtanak, ha látom, tehát amikor a „füstös autó” végigszalad a városon. Pedig az igazság az, hogy folyamatosan végzik a munkát, egészen májustól, annak függvényében, hogy a lárva tenyésző helyeken van-e víz és lárva. Ez utóbbi a biológiai szúnyoggyérítés, míg a másik, az esti permezős megoldást, a kémiai gyérítést idén egyszer, a központi kereten belül alkalmazta a katasztrófavédelem.
A kémiai irtás hiánya -hiszen egy évben általában átlagosan háromszor szokták alkalmazni- csak azt jelenti, hogy a 2022-es évben több tényező következményeként, de kevesebb volt a szúnyog. Az aszályos idő mellett a megfelelően és hatékonyan alkalmazott biológiai szúnyoggyérítés is aktívan közrejátszott ebben, hiszen a katasztrófavédelemnek a környékbeli településeken többször is alkalmaznia kellett a kémiai beavatkozást, miután ott sűrűbbnek találták a szúnyogok szaporulatát.
A kémiai gyérítés történhet autóról vagy akár repülőről is, ezekben az esetekben egy olyan neurotoxint bocsátanak ki, ami rögtön megöli a repülő szúnyogokat. Ennek a hátránya az, hogy más rovarokra is kártékonyan hat, azért is igyekszenek az ilyen műveleteket olyankor végezni, amikor a hasznos rovarok nagy eséllyel már nem repülnek, elbújtak.
Mit jelent a biológiai szúnyoggyérítés?
Daniék csapata élen jár a biológiai szúnyoggyérítésben, idén már csak ezt a módszert alkalmazták Dunaföldváron. Ebben az esetben csak a lárvákat irtják le, ami nem árt semmi másnak a vizekben, hiszen szuperszelektív és környezetbarát a használt anyagoknak köszönhetően.
Ehhez természetesen az is kellett, hogy előzőleg alaposan átlássák a terepet és megtalálják azokat a tenyésző helyeket -mint például a 6-os út melletti árkokat, a kanálisokat, a mocsarakat, a szikkasztó árkokat, tavakat a város területén-, ahol előszeretettel petéznek a szúnyogok. A közterületeken, amelyeket a város rendszeresen kezel, már elég jól fel vannak térképezve ezek a „tenyészővizek”, így a kellemetlen szúnyogok száma is kevesebb. A probléma sok esetben nem is itt van, hanem a magánterületeken.
Tehetünk mi is valamit?
Igen! Sajnos sokan még mindig úgy gyűjtik az esővizet, hogy közben tenyésztik a csípő szúnyogokat is. A magánterületeken kikelt szúnyogok pedig általában 200 méteres környezetben maradnak, sőt a kikelt vérszívók idővel visszatérnek és újra ebben a vízben helyezik el az utódjaikat, így nem kell sok idő ahhoz, hogy igazi, dús szaporulat alakuljon ki.
A fedetlen vízgyűjtők igazi wellness szállodaként üzemelnek a szúnyogok számára, ezért lenne fontos, hogy legalább arra ügyeljünk, hogy egy vastag szúnyoghálót helyezzünk ezekre az edényekre. Érdemes követni a Szúnyoglárva program oldalát is, ahol rendszeresen megosztanak olyan tippeket, tanácsokat, melyek segítségünkre lehetnek abban, hogy ne egyenek meg minket a szúnyogok a saját udvarunkban.
Lárvairtás a Duna mentén
Hiába irtják szorgosan a lárvákat helyi szinten, ha a környező településeken ez még nem igazán jellemző, a szúnyogokat rendszeresen befújja a városunkba a szél. A szúnyogoknak sajnos nincsen város és megye határ, ráadásul azok a fajták, amik a Duna hullámterén kelnek ki, mások, mint amik otthon az udvarban vagy az árkokban. Előbbiek ugyanis ott maradnak, míg a dunaiak nagyot tudnak repülni, akár 5-6, sőt 10 km-re is elmehetnek a kikelésük helyétől, ezért lenne fontos a régiós szintű összefogás ellenük.
Szoros megfigyelés alatt tartják a szúnyogokat
Hiteles csapdák segítségével, online tudja már nyomon követni a szaporulatot Kőszegi Daniék csapata, ami egyben következetes munkájukat is segíti a biológiai gyérítés terén.
Szúnyogot nem lehet irtani, csak gyéríteni, sosem lesz a számuk nulla. Eső és áradás esetén biztosan lesz valamennyi, a feladat az, hogy ezt olyan szinten tartsuk, hogy ne legyen zavaró.
Betegségeket is terjeszthetnek!
A szúnyogok sajnos az állatokra és akár az emberekre is veszélyesek lehetnek, hiszen a Nyugat-Nílusi vírust ők terjesztik, ami augusztus közepétől szeptember végéig szokott csúcsosodni Magyarországon. Ez elsősorban a lovakra veszélyes, lebénulhatnak és elpusztulhatnak tőle, de az emberek egészségére is ártalmas lehet. Jellemzően azok a szúnyogok terjesztik, amelyek a vizes hordókban, pangó vizekben szeretnek szaporodni, mint például a dalos szúnyog. Ők megcsipkedik az Afrikából, már betegen hazatérő madarakat és utána megcsípik a lovakat, állatokat és embereket egyaránt. Nem ez az egyetlen betegség, amit a szúnyogok hordozhatnak: a bőrférgesség, vagy a kutyáknál jellemző szívférgesség is így terjedhet.
A szúnyogszezon már egyre hosszabb, ahogy melegszik az éghajlatunk, invazív fajokkal is találkozhatunk, amik nem ide tartoznak, de az enyhe teleket már túlélik.
Nagyon fontos lenne, hogy mindenki egyre jobban odafigyeljen ezekre és tudatosan járjon el!