![](https://www.part-oldalak.hu/wordpress/wp-content/uploads/2022/10/kepernyofoto-2015-10-30-16-06-54.jpg)
Aki tudja, mi az az ÁFESZ, valószínűleg nem ennek az évezrednek a szülötte. Bognár Zoltán írása Révész István nyugalmazott agrármérnökről azonban nem csak számukra lehet érdekes, ismerőssége okán. Akik olyan szerencsések, hogy már ebben az évezredben jöttek a világra, azok is izgalmas kordokumentumot kaphatnak a Magyarországon igen sikeresen működő szövetkezetek pályafutásáról, egy idős mérnök szemszögéből nézve. Bognár Zoltán írása emellett portré is, melyet két részben a Partoldalak jövő héten megjelenő, illetve azt követő számában olvashatnak.
Egy kis ízelítő a teljes írásból
„Révész István nyugalmazott agrármérnök 2022. szeptember 3-án vehette át aranydiplomáját Keszthelyen, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának az egyetemi tanévnyitóval összekötött díszdiploma átadási ünnepségén. Tartalmas életútja, a főként XX. századi magyarországi változatos eseménysorral a háttérben, érdekes, tanulságos dunaföldvári történésekkel – megsüvegelendő.”
![](https://www.part-oldalak.hu/wordpress/wp-content/uploads/2022/10/20221001_102913-768x1024.jpg)
„Dunaföldvári vagyok, itt születtem 1939-ben, mindig is ide kötődtem. A kiindulópont a Fehérvári utca, a szülői ház. Négyen voltunk testvérek, két lány, két fiú, egy földműves családban. Ez egy középparaszti élethelyzet volt, földekkel, egy pár lóval, tehenet, kecskét tartottunk.„(…)Eleinte a beszolgáltatási rendszer kényszere szorongatott bennünket, ha az teljesült, akkor a pótbeadás. A 25 katasztrális hold feletti gazdálkodók kuláklistára kerültek, mi is.(…)Az ötvenes évek vége, a hatvanasok eleje volt a betetőzés, az akkor újrainduló tsz szervezést már nem úsztuk meg. Az 1950-ben alakult Alkotmány Tsz után 1960-61-ben újabb három tsz jött létre; az 1961 januárjában megalakult Virágzó Tsz-be lépett be apám és két lánytestvérem, földestől, jószágostól.”
Tanulmányok
„1962-ben beiratkoztam a Magyar László Gimnázium és Szekszárd-Palánki Mezőgazdasági Technikum közös, Földváron zajló levelezős képzésére. A humán tárgyakat a gimnázium tanárai tanították, a szakmaiakat a palánkiak. Nemrégiben sikerült az egykori, 1966. évi eltűnt tablónkat Süveges László – akinek az édesanyja szintén szerepel a tablón — segítségével újra elkészíttetni és felhelyezni a gimnázium falára. A helyszínen össze is gyűltünk néhányan még az osztályból bő 60 év után.”
![](https://www.part-oldalak.hu/wordpress/wp-content/uploads/2022/10/caf9644d92f644638100a301ec94e22c-1024x768.jpg)
Fotó: L. Mészáros Irma
„Az életem fontos mérföldköve lett a szövetkezet, amelynek utódja az ÁFÉSZ (Általános Fogyasztási- és Értékesítő Szövetkezet) lett. A feladatom a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének megszervezése lett.”
Az ÁFÉSZ (teljes nevén: Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) árubeszerzési és értékesítési, szolgáltatási (pl. vendéglátás, italbolt, cukrászda, szolgáltatóházak stb.) célokra alakult önkéntes társulás volt elsősorban ellátási célokkal. Jogelődök a földművesszövetkezetek területi, szakmai, ipari stb. részegységei voltak. Különböző kereskedelmi egységekkel lokális hálózatokat alakítottak ki, amelyeknek országos felügyeleti szerve a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) küldött közgyűlése volt.[1] (Wiki)
„Jelentkeztem Gödöllőre, az agráregyetemre. Kiderült, hogy a hátrányos származásom – kuláklista – oda is utánam nyúlt, nem vettek fel. Megpróbáltam a keszthelyi egyetemet, oda felvettek a sikeres felvételi után.”(…)A diploma elnyerése után az áfész vezetője rávett arra, hogy maradjak az akkor már Dunaföldvár és Bölcske Egyesült ÁFÉSZ-nél.”(…)„Ez az időszak az áfész erősödésének, kiteljesedésének korszaka, hiszen az összes bolt hozzá tartozott, számos tevékenységet, területet működtetett, Dunaföldvár egyik legmeghatározóbb gazdasági szereplője lett. Erről még bőven lesz mit beszélnünk.”
![](https://www.part-oldalak.hu/wordpress/wp-content/uploads/2022/10/0913fmult-1024x726.jpg)
Bognár Zoltán teljes írásának első részét a Partoldalak októberi számában olvashatják.