A hetvenes években kezdett verseket írni, majd hosszú szünet után ismét tollat ragadott.
Dunaföldvárhoz sok szép emléke fűződik
Dombi Tinódy László volt az Irodalmi kávéház januári vendége. A pedagógus végzettségű költőt a városi könyvtárban régi földvári ismerősei köszöntötték. Sok szép emléke van városunkról, hiszen majdnem tíz éven át rendszeres résztvevője volt a Dunaföldváron rendezett színjátszó és versmondó tábornak amatőr színészként. Szerinte az 1980-as években a földvári nyári színjátszó tábor országos hírű és magas színvonalú kulturális rendezvény volt. Néhány ma ismert, népszerű előadóművész itt kezdte bontogatni szárnyait. Példaként említette az akkor még tizenéves Nagy-Kálózy Eszter színművésznő nevét. Megismerkedett a helyi amatőr színjátszó társulat tagjaival, Pataki Dezsővel például napjainkig tartja a kapcsolatot. Később, mint rendező saját amatőr társulatát hozta el városunkba.
Hosszú kihagyás után kezdett újra írni
Az 1970-es években születtek első versei, azután, majd három évtizedes szünet következett, de e közben is jegyzetelt, gondolatokat rögzített, versvázlatokat készített, nem tétlenkedett. 2011-től ismét elkezdett írni, korábbi írásaihoz is hozzányúlt. 2017-ben jelent meg kötete, a Gömbbe zárt idő. Igen változatos hangulatú, mondanivalójú verseket tartalmaz. Úgy véli, aki olvas belőlük, megismerheti a költő személyiségét, lelkivilágát is. Az Apámmal című vers édesapjához kötődő bensőséges viszonyát írja le. A tisztelet, a ragaszkodás sugárzik a szavakból. A Magyarokhoz című merőben más, radikális hangú, cselekvésre szólító, politikai tartalommal is bír. Az egész nemzethez szól. Cselekedni, tenni kell, hogy hazánk levetkőzze gondjait, problémáit, melyek napjainkban, mint visszahúzó erők nehezítik az előrehaladást.
Nehéz helyzetben van a hazai irodalom
Úgy gondolja, hogy a hazai irodalom, főleg a líra gondokkal, problémákkal küzd. Sajnos egyre kevesebben olvasnak napjainkban. Ugyanakkor viszonylag sokan írnak, de kevesen publikálnak, van, aki szinte titkolja, hogy írogat. Pedig az írástudóknak szinte kötelességük lenne szólni embertársaikhoz. Azért fogott tollat újra a 2010-es évek elején, hogy megossza gondolatait embertársaival. Tisztában van azzal, hogy nem mindenki azonosul mondanivalójával, de, ha néhány ember lelkét megérinti műveivel, már érdemes volt.
A szekszárdi születésű költő jelenleg Tolnán él. Több helyre hívták már könyvbemutatóra, de szülővárosába még nem. Annak viszont örül, hogy néhány versét megzenésítették.
