Ezúttal is fontos szerepet kapott a baba-mama klubban a mese, hiszen Kovács Dóra beszélgetett az anyukákkal a mese erejéről.
Kinek szól a mese?
A klub előadója Kovács Dóra mentálhigiénés szakember, mese- és művészetterapeuta volt, akinek – nyugodtan mondhatjuk-, a mese hétfőtől péntekig tölti ki az életét. Női klubot, gyerekcsoportot is vezet, Budapesten pedig egy intézményben ezt a módszert tanítja, sőt 3 mesekönyv szerzője is.
Úgy tartja, hogy a mese alapvetően nem is egy gyerekeknek szóló műfaj, azonban sok olyan kincs van benne, ami segít annak megélésében, amit egy mese ígér.
Ha végig járjuk a mesei utat, akkor boldogan élek, amíg meg nem halok… – erről szól a mese terápia.
A mese mindenkié
A mese mindenkire hat: arra, akinek meséljük, de magára a mesélőre, a bennünk élő gyerekre is.
Amikor Herpainé Tomon Adri, a klub vezetője felkérte, hogy tartson előadást, Dóra mindenképpen szeretett volna beszélni arról, hogy mi a különbség a TV-ben látott mese és az élőszóval mesélt történet között. A rajzfilm esetében elveszik a gyerekek belső fantáziaképe, az, hogy képet csináljon a meséről, hiszen már nincs más dolga, mint a kapott képet „feldolgozni”. Amikor viszont mesét olvasunk fel a gyerekeknek, ott a fejükben lejátszódnak az események, ők alkotják meg ezt a képet, amit a TV-s mesében készen kapnak, ez pedig erősen fejlesztő hatású.
Nem mennyiségi időt kell a gyerekekkel tölteni, legyen az csak 10 perc, de akkor éljük teljesen bele magunkat a történetbe- tanácsolja a mese terapeuta.
Mesére minden nap kéne szánni időt. Nem csak azért, mert hasznos a fejlesztő hatása, azért is, mert maga a szertartás -amikor a kisgyerek bekuckózik a szülő ölébe egy könyvvel, és együtt olvasnak, az annyira jó…
„A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, szeretetteljes légkört, amiben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyermek a mesehallgatás során nem csak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap során felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.” – Kádár Annamária: Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztés gyermekkorban
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNemAdatvédelmi irányelvek
