A Magyar László Gimnázium egykori tanára tartott az érdeklődők számára egy rendkívüli művészettörténet – és irodalom órát.
Dr. Csákvári József
Művészetkutató és esztéta, magyar-történelem szakos, címzetes gimnáziumi vezetőtanár. 1957-től 10 éven keresztül volt a dunaföldvári gimnázium tanára. Magyart, történelmet és művészettörténetet, pszichológiát és logikát oktatott a diákoknak.
Jó emlékek kötik a városunkhoz, úgy érzi, életének egy nagyon érett, különlegesen fiatal korszakában élte át itt a tanítást. Ez volt az első munkahelye is, mint pedagógus – ez a kapocs köti össze Dunaföldvárral.
Hiába volt mindez régen, a mai napig hatalmas szeretettel fogadják az egykori tanítványok és kérdezik tőle mosolyogva, hogy: „Emlékszik rám, tanár úr?„.
Mindezt csodálatos érzésekkel tölti el, csupa jó emlék köti hozzájuk, még akkor is, ha bizonyos dolgokban egykor tanár és diák nem is értett egyet mondjuk egy felelet vagy dolgozat kapcsán.
II. Rákóczi Ferenc és a francia kapcsolat
Elsősorban esztétikai kérdésekről szólt a tanár úr előadása, de írói és költői munkásságából ízelítőt kaphattunk. Ennek kapcsán a Világművészet című könyvsorozatát is bemutatta, ami összesen 40 kötetből áll. Mindebből eddig egyet sikerült kiadnia, azonban a minisztérium segítségével várhatóan a többit is megismerheti a szélesebb olvasóközönség. Ez a sorozat a világ művészetét, filmjeit, zenéit mutatja be. Munkássága igazi ritkaság, hiszen más még ilyen komplexen nem dolgozta fel a művészeteket.
Most, 91 éves korában áll a katedrára, ugyanakkor örömmel teszi, szívesen jár vissza az alma materba, legutóbbi előadása során is beiktatta az egykori iskola meglátogatását.
A lét a legnagyobb jó
Legújabb kötetének fülszövegéből kiderül, hogy a szerző a modern világ bonyolult, ellenmondásos, nyugtalan évtizedeiben is az emberi élet értelmét kutatja. Arra jutott, hogy ebben a kaotikus világban meglelte maga a lét a legnagyobb jó.
Boldog vagyok, hogy embernek születtem
Boldog vagyok, hogy embernek születtem,
s a kis csodák ura lettem.
Verőfényre ébredeztem,
alkonyatkor elnyughattam.
Boldog vagyok, hogy embernek születtem,
az időt, mint tarka pillangót nézhettem,
a gyerekkor tenyerébe menekülhettem,
s játékos kishalként növekedtem.
Boldog vagyok, hogy embernek születtem,
a csillagos eget lefesthettem,
ecsettel a kézben gyönyörködtem,
felettem hogy sziporkázik a Minden.
Részlet dr. Csákvári József legújabb kötetéből.
