A Véleménysáv novemberi epizódjában Jákli Mihállyal beszélgettünk a klímaváltozás helyi hatásairól.
Ez valóban egy unalmas téma?
Amikor reklámozni kezdtük az élő adásunkat, kaptunk egy olyan kommentet, hogy ennél keresve se találhattunk volna unalmasabb témát. Valóban így lenne? Az elmúlt 30-40 évben sokat változott a mezőgazdaság, interjúalanyunk saját bőrén is tapasztalta, hogy az, amit még az iskolában tanultak és a szüleitől látott, mennyiben más lett 2023-ra.
Újra kell gondolni a vetésforgókat, hogy milyen növényeket mikor, mi után, melyik évben vetik.
A közös agrárpolitikában, a gazdaságosságban és az időjárásban is nagy változások történtek, ami nyomán kijelenthetjük, hogy az elmúlt két év nem feltétlenül volt a mezőgazdászoké.
Hogyan érinti ez majd a következő generációt?
10-20-30 éven belül komoly változások várhatóak az egész világ életében. Jákli Mihály már évtizedek óta jegyzi, hogy egy adott napon milyen csapadék, átlag középhőmérséklet mérhető, ebből több következtetést is le tudott vonni.
Már ebből is igazi érdekességek állapíthatóak meg, többek között az, hogy 1986 óta 150 milliméterrel esik kevesebb csapadék 5 év átlagában. Ez természetesen jelentős kihatással van a növényekre is, hiszen változás ide vagy oda, egy terménynek megmaradtak az igényei.
Ennek hatására például az Alföldön már alig termesztenek kukoricát, mivel, ha látják, hogy nincs meg a hozzá szükséges csapadék, el se vetik. Ennek hosszú távú hatásaként megtörténhet, hogy idővel maga a növény se lesz alkalmas arra, hogy megteremjen, így akár el is tűnhet.
A cirok lesz a következő éves sztárnövény? Nagy előnye a kölessel szemben, hogy látszólag kevesebb vízzel is beéri.
A dunaföldvári határban eddig az volt jellemző, hogy a kukorica felét ősszel vetették, ez azonban már eltolódott és 70%-a az őszi vetés, a tavaszi vetésben is jellemzőbb a napraforgó. A termelők a gazdaságosságot tartják szem előtt, már nem tapasztalható a főbb növények között 25-25-25-25 százalékos eloszlás.
A málna és a fekete szeder termelők is azt tapasztalják (helyi szinten és a piacon is), hogy azok a területek, amik eddig bőségesen teremtek, most alig-alig hoznak gyümölcsöt. Ennek az oka a légköri aszály, nem is a föld nedvességtartalma.
Mennyire állítható stabilan, hogy átalakulás van?
Az utóbbi 5-6 évben a nyári légköri aszályok okozták a legnagyobb gondot, gyümölcsfák esetében is elmondható, hogy nem volt ugyan hideg, de nagy szelek voltak, a méhek így nem tudták beporozni a fákat. Nem mínusz fokok repkedtek, de ebben az időjárásban a méhek megdermedtek, mert nem ehhez az éghajlathoz szoktak hozzá. A nem megfelelő páratartalom és a nagy meleg befolyásolta pl. a napraforgók beporzását is.
Megoldás lehet a víz megtartása az országban és a locsolás, hiszen pár százalék is sokat jelentene. Dunaföldvár határában is probléma a locsolás, mivel a terület nem kifejezetten alkalmas erre.
9800 hektár
Ennyi Dunaföldvár jelenleg is művelhető határrésze. De vajon a következő generáció művelni fogja majd? Kik veszik át a helyüket? 100 hektár alatt már nem is nagyon éri meg belekezdeni, de mi lesz a végén egy ilyen hatalmas területtel? A személyautókkal vetekedő korszerű erőgépeken, traktorokon kellene művelni a földeket, ilyen téren nem mostohák a körülmények, viszont egyre kevesebb az, aki ezt vállalja.
Kíváncsi vagy a teljes adásra? Irány a Part-Oldalak Facebook oldala, ahol bármikor visszanézhető a novemberi Véleménysáv! Hamarosan érkezünk a decemberi témával is, akkor pedig ne felejtsenek el kommentelni, kérdezni és hozzászólni!
