A Véleménysáv című adásunkban egy aktuális, globális ügyet vettünk elő, beszélgetőpartnerünk a méhész: Ifj. Jenei Ferenc volt.
Miről szól sorozatunk?
A Part-Oldalak egyik új online formátuma élőben zajlik, de természetesen lehetőség nyílik arra, hogy visszanézzük az adást a Facebook oldalunkon. Mindig olyan témát vonultatunk fel, ahol kíváncsiak vagyunk egy meghívott vendégünk és a hozzászólóink véleményére, így már előre kérünk mindenkit, hogy ossza meg velünk a kérdéseit, hozzászólásait, kommentjeit.
Januárban Ifj. Jenei Ferenc volt a vendégünk, vagy éppenséggel mi az övé, hiszen a méhészetében látott vendégül minket egy baráti beszélgetésre és persze egy kis méz kóstolóra.
A méhek meséje
A beszélgetésünk egy filozófus, Mandeville munkájának címét kapta, aki a 17-18. században alkotott, mi azonban nem filozófiai vitát folytattunk. A méhek és a méhészet egy újabb globális kérdés, ami kapcsán a közösség is nagy szerepet kap: az emberek, ahogy a méhek is, rendszerben élnek és alkotnak.
A Véleménysáv legutóbbi epizódjának vendége 22 évvel ezelőtt úgy döntött, ez az ő pályája. Egy hobbi méhészkedésről szóló rövid kis könyv elolvasását követően döntött úgy, hogy ezzel szeretne foglalkozni, ami egyenesen meg is döbbentette az édesanyját, hiszen főhősünk egészen addig rengeteg állattól rettegett. Ma már azonban a méhek ellátása körül forog az élete, az iskola elvégzése hatalmas löketet adott neki, lépésről lépésre haladt, mindent, amit megteremtettek, a méhészetből hoztak létre.
Családi vállalkozás az övék, a feleségével közösen dolgoznak, mindenkinek megvan a saját feladata. Feri a méhekkel foglalkozik elsősorban, felesége pedig elsősorban a fajtamézek kiszerelésével, címkézésével.
A mézet régen is bizalmi terméknek mondták, ma már ez az állítás hatványozottan igaz, pont emiatt is a Földvár Méz vállalja a mézeik kiszállítását.
Mi lesz a méhekkel?
A méhek szerepe nem áll meg a mézkészítésben, hogy ezt megértsük, több szálra is le kell bontanunk a történetünket. Természetesen nem elsődleges dolguk, hogy a méhészek munkáját kiszolgálják, a mézkedvelők asztalára mézet biztosítsanak. Hiányukat hamar megérezné mindenki, hiszen a biodiverzitás fenntartásában, a növények beporzásában is elengedhetetlen szerepük van – az élelmiszereink 70%-a eltűnne, ha ezek az apró kis bogarak valamiért felszívódnának. A beporzó munkát ugyan nem csak a méhek végzik, azonban a vadonélő beporzók száma drasztikusan lecsökkent a mostanában egyre többet használt kemikáliák miatt. Ennek elsősorban az is az oka, hogy a méheknek rendszerint volt gazdájuk, akik tudták, hogy mikor, hova érdemes menni.
A mézhamisítás
Magyarországon 15 évvel ezelőtt 600.000 méhcsalád volt, azonban a gazdasági válság idején „kényszer méhészetek” jöttek létre, megduplázódott a méhcsaládok száma, azonban nem volt meg a szaktudás az újonnan belépők számára. Megszokott volt, hogy azok a mézek, amik ilyen módon jöttek létre, hordóban kerültek ki a piacra. A probléma azonban itt meg sem áll, hiszen általánosságban is kijelenthetjük, hogy az európai piacnak csupán a felére elegendő az a méz mennyiség, ami itt készül, pedig a méhészek és a méz helyzete nem is lehetne nehezebb most mint talán eddig bármikor. Az igény meglenne rá, mégis sokan a szakma elhagyása mellett döntenek.
Miért is?
A magyar piac külföldre termel: az itthon termelt méz csupán egy harmada marad az országban, a többit az EU-ba importálják.
A hiányt harmadik országbeli, kétes eredetű mézzel pótolták, pótolják a mai napig, hiszen ezeket az ipari termékeket olyan paraméterekre állítják be, amiket a hatóságok vizsgálnak. Egy 5 évvel ezelőtti vizsgálaton az OLAF azt találta, hogy a boltokban található mézek 30%-a hamisítvány, tavaly azonban már ez a szám 70% volt. A fogyasztók nagy valószínűséggel nem is tudják, hogy mit fogyasztanak, a piac azonban nem szűri ki ezeket a hiányosságokat.
Ez természetesen a méhészetek munkájára van a legnagyobb kihatással, akik több száz méhcsaláddal foglalkoznak, összességében tekintve is elmondható, hogy ők gondozzák a legtöbb méhet is. Ifj. Jenei Ferenc is 300 méhcsaláddal gazdálkodik, ebből 200-at vándoroltat is, a főállású méhészek száma azonban országos szinten csökken, már alig 15-20%-a tartozik ebbe a kategóriába, ami nagy problémát jelenthet a jövőre nézve.
Amennyiben gazdasági problémák a méhészetek körül, többek között a mézhamisítás nem oldódik meg, akkor komoly esély van rá, hogy többen is otthagyják a pályát. Ez nem a hobbi méhészeket érinti, akik a kert végében, hétvégente foglalkoznak a 3-5 méhcsaládjukkal, hanem a méhészeteket, hiszen így több száz méhcsalád szűnik meg, ami a mezőgazdaságnak okoz hatalmas károkat.
Kíváncsiak vagytok a teljes adásra? Nézzétek vissza a Part-Oldalak Facebook oldalán!
