Február 27-én értünk az utolsó népszerű tudomány előadáshoz, Steigervald Krisztián generációkutató töltötte meg a művelődési központ sorait.
Generációk között
Tudom, hogy nem egy Dumaszínház előadásra sétáltam be, sőt a fülemben csengtek Steigervald Krisztián szavai, akivel az előadás előtt készítettünk interjút:
„Én azt képviselem és azt gondolom, hogy a generáció elsősorban azt jelenti, hogy milyen tanult képesség változások figyelhetőek meg az emberi fajban és ez nyilván a neveléshez és a szocializációhoz köthető. Ezekről fogok nagyon gyakorlatiasan, nagyon humorosan, nagyon lazán, nagyon könnyen felfogható módon beszélni.”
És valóban egy hihetetlenül jó hangulatú előadás vette kezdetét este 6 órakor…
Nem meglepő módon a generációkról beszélt a megjelenteknek az előadó, de szülői és nevelési fókusszal. A beszélgetés központjában a szülői szerep megváltozása állt, és, hogy ennek milyen hatásai és következményei vannak a gyerekekre nézve.
Mivel foglalkozik egy generációkutató?
Mint generációkutató sokan keresik meg, pedagógusok, kisgyermeknevelők, cégvezetők, fiatal munkavállalók is tudni szeretnék a generációk közötti híd felépítésének útját-módját.
Steigervald Krisztián már a szakdolgozatában is a generációkat vizsgálta, akkor még ifjúságkutatás címszó alatt, ahogy „beleöregedett” az egyes generációkba, úgy jött rá arra, hogy ezt ki lehetne tágítani és az összes generációról lehetne beszélni. Nem ok-okozati kapcsolat volt az, ami a pályáját alakította, hiszen először az üzleti életben kezdett el tevékenykedni, majd jött a szülőség, a nevelés, a pedagógia. Sőt, mindennek a legnagyobb előnye, értéke a saját szülőségében jelent meg, abban, hogyan tud tudatosabb apa lenni és túllépni azon a transzgenerációs mintán, amit a férfiak hordoztak az életében.
A generációkutatók sok mindent vizsgálnak, többek között például azt, hogy milyen globális kultúra váltáson megy keresztül az emberiség, hiszen ez a fajta váltás megfigyelhető a kommunikációban, a szavakban, a nyelvezetben, a köszönésben, az egymáshoz való viszonyulásban, de még a nemiség kérdésében, sőt a szülői szerepekben is. Ez persze, ha úgy vesszük nem újdonság, hiszen amikor megjelent a háztartásokban a televízió, ugyanilyen befolyással volt a családokra, a televízió is a nevelés eszközévé vált.
Sokrétű szerepe van a kultúra váltásnak, így a kutatási terület is kiapadhatatlan, hiszen majdnem minden rétegben van valamilyen hozadéka egy-egy ilyen jellegű változásnak.
Csökken az emberi faj koncentrációs képessége
Persze nem lehet egy emberre egy teljes generációt ráhúzni, ezt az előadónk is kiemelte, mikor általános problémákról kérdeztük. Azonban vannak olyan megállapítások, amikre felfigyeltek, akik egyes generációkat vizsgáltak. A Z generáció számára ez a koncentrációs képesség drasztikus csökkenése, miután a digitális világ aktív szerepet töltött be a nevelésükben és az életükben.
Steigervald Krisztián az előadásában külön figyelmet is szentelt ennek a jelenségnek, röviden és tömören: az unatkozás képességének a hiánya okozza a problémát.
Ez kihatással van a pedagógiára, a nevelésre, hiszen teljesen új módszerekhez kell nyúlniuk a tanároknak, lévén, hogy a gyerekek rövidtávú memóriája is alig pár perc, így például egy tanóra során akár 8-9-10 alkalommal is el kell ismételniük ugyanazt az információt, hogy esély legyen annak rögzülésre.
A generációk gyors ütemű változása azt is magával hozta, hogy pl. a nyolcvanas évek gyermekei, akik most állnak szülői kihívások elé, nem tudják azokat a normákat, emlékeket, tapasztalatokat kamatoztatni, amiket ők láttak a szüleiktől. Ők is teljesen új nehézségek elé néznek, egy teljesen új világban.
A másfél óra alatt egy rendkívül jó hangulatú előadáson vehettek részt a teltházas művelődési központban az érdeklődők, Steigervald Krisztián előadásának a végén pedig csak azt kívántam, hogy bár még legalább ennyi ideig tartott volna a program. Sebaj, aki esetleg nem tudott eljönni, vagy többet szeretne megtudni, a szerző több könyvet is írt a témában, sőt az interneten is találunk vele készült beszélgetéseket.