Már a szüleim is tősgyökeres dunaföldváriak voltak és lassan én is 50 éve földvári lakos vagyok.
Bár nagyon sokáig mondhattam magam Bölcske utcainak, jó ideje a 6-os úton túl élek feleségemmel és 2 gyermekemmel.
Az életemet végig kísérte a sport szeretete, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy a vállalkozásaim mellett a sportban és a sportért tudok dolgozni. Jelenleg igazgatóként az FC Dunaföldvár és a Holler UNFC munkáját irányítom, több száz sportoló, a hozzájuk tartozó közel húsz edző és egyéb személyzet munkáját irányítom. Mellette a Magyar Labdarúgó Szövetségnek is dolgozom. A tavalyi évben megkaptam a Dunaföldvár Sportjáért díjat, amire a mai napig büszke vagyok.
Számos pályázat tevékeny részese voltam, a sportpályán és az iskolában is. Egy jó ideje állandó meghívottként figyelemmel tudom kísérni az Oktatási-, és Sport Bizottság munkáját és magának az önkormányzatnak a működését is.
Véleményem szerint felkészült döntés hozókra van szükség, egy képviselő nem mondhatja, hogy nem volt ideje tanulmányozni a napirendet.
Az elkövetkező években a központ parkolási lehetőségei, a külvégi játszóterek felújítása és a temetők további rendbetétele egyaránt nagy kihívás lesz.
Hiányolok egy vállalkozói fórumot, ahol a helyi cégeket lehetne még jobban belevonni városunk mindennapjaiba, hiszen lokálpatriótákra óriási szükség van.
Szülőként szeretném a gyermekeimet, későbbiekben az unokáimat is a közelemben tudni, és ha megválasztanak, azon fogok dolgozni, hogy számukra, számunkra is egy élhető és szerethető várost tudjak biztosítani.
Kérem, június 9-én szavazzanak bizalmat nekem egy X-szel!
