
A dunaföldvári híd 1928 és 1930 között épült, majd 1930. november 23-án adták át. A Dunántúlt köti össze az Alfölddel. Építésvezetője a helyszínen Kováts Alajos magyar út- és hídépítő mérnök.
Kováts Alajos 1898. július 4-én született Székesfehérváron.
1922-ben diplomázott a budapesti József Műegyetemen. Pályafutása során számos jelentős műveletet irányított, amelyek közül több a mai napig meghatározza Magyarország közlekedési infrastruktúráját.


Diplomája megszerzése után a székesfehérvári államépítészeti hivatalban kezdett dolgozni, ahol út- és hídépítő mérnökként tevékenykedett 1922 és 1927 között. Ezt követően a berettyóújfalui hivatalban folytatta munkáját. Első nagyobb munkája a dunaföldvári Duna-híd építése volt, amelynek munkálatait 1928 és 1931 között irányította. A négynyílású, folytatólagos többtámaszú, alsópályás, rácsos szegecselt,
másodrendű rácsozással ellátott gerendahidat 1930. november 23-án avatták fel. Kováts 1931-ben csatlakozott a Kereskedelemügyi Minisztérium Közúti Hídépítési Szakosztályához, ahol a Boráros téri, és az óbudai Duna-híd tervezésének és építésének előkészítésében vett részt. 1933 és 1937 között a Boráros téri Duna-híd építését vezette, amelynek sikeres befejezése után a híd forgalomba helyezéséig
irányította a munkálatokat.
Nevéhez fűződik a Ferenc József-híd erősítése és átépítése, valamint a Budaörsi repülőtér víztelenítése, és a csepeli Szabadkikötő bővítése is.
A háború éveiben, 1943-tól a Magyar Államvasutak igazgatójaként tevékenykedett, majd a MÁV Igazgatóság Építési és Pályafenntartási Főosztályának vezetője lett. 1944 novemberében a nyilasok eltávolították pozíciójából, de 1945 februárjában már a szovjet hadvezetőség irányítása alatt működő 3. magyar vasútépítő dandárnál szolgált, ahol a lerombolt vasúti hidak helyreállítását irányította.


A háború után, 1945 szeptemberében a MÁV Igazgatóság Hídépítési és Hídfenntartási Főosztályának vezetésével bízták meg. Ezt a pozíciót 1959-ig töltötte be, majd 1960-ban nyugdíjba vonult.
Pályafutása során Kováts számos elismerést kapott, 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Kováts Alajos élete és munkássága a magyar mérnöki tudás és elkötelezettség példaképe. Hidakat épített, amelyek összekötötték az embereket és a városokat, és hozzájárultak Magyarország fejlődéséhez.
A felvételeket a Nemzeti Archívum Filmarchívum engedélyezte.