A dunaföldvári Duna-híd megsemmisült a második világháborúban, de 1950-1951-ben újjáépítették Faber Gusztáv irányításával.
Faber Gusztáv, a neves magyar mérnök és egyetemi tanár 1901. január 19-én született Budapesten. 1927-ben szerzett mérnöki diplomát a József Nádor Műszaki Egyetemen, ahol Kossalka János professzor tanszékén kezdte pályafutását. Diplomája megszerzése után a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) Hídosztályán kapott munkát, ahol hidak tervezésével és vasszerkezetek építésével foglalkozott.
Pályája során számos jelentős hidat tervezett és épített. Az irányításával készült a lakihegyi rádióadó, amely 1933-ban a világ legmagasabb antennatornya volt. 1938-ban a MÁVAG hídműhely főnökévé nevezték ki, és 1939-től főmérnökként folytatta munkáját. 1940 és 1944 között Erdélyben 90 elavult vasúti híd újjáépítését vezette. A második világháború után, 1945 és 1947 között a MÁVAG Hídosztályának vezetője volt, ahol az első ideiglenes vasúti összeköttetést is megszervezte az Alföld és a Dunántúl között.
1949-ben az Állami Mélyépítéstudományi Intézet (ÁMTI) acélhíd osztályának vezetője lett, és jelentős szerepet játszott a budapesti Duna-hidak, köztük a Petőfi híd és az Árpád híd újjáépítésében. Ugyanebben az évben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) a Villamosmérnöki Kar mechanika tanszékének megszervezésére kapott megbízást. Tanszékvezetőként és egyetemi tanárként dolgozott itt 1953-tól nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig. Az 1960/61-es tanévben a Villamosmérnöki Kar dékánhelyettesévé választották.
A dunaföldvári híd újjáépítését is ő irányította, mely átadása 1951. december 23-án történt, Sztálin 73. születésnapján, Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter ünnepi beszédével. A több mint 500 méter hosszú híd építése a dolgozók szocialista versenyének köszönhetően egy évvel a kitűzött határidő előtt fejeződött be.
Tagja volt a Nemzetközi Hegesztési Egyesületnek és az MTA Acélbizottságának is. Számos tankönyvet és szakkönyvet írt, amelyek jelentős hatással voltak a magyar mérnökképzésre. Kutatási területei közé tartozott a vasszerkezetek gyártásának és szabad szerelésének elméleti kérdései.
Faber Gusztáv élete során kiváló szervezői és műszaki képességeivel, valamint hatalmas munkabírásával kiemelkedett a magyar mérnöktársadalomból. 1969. április 23-án hunyt el Budapesten, életműve azonban továbbra is meghatározó maradt a hazai építőmérnöki és műszaki felsőoktatás területén.
A felvételeket a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és az Antikva.hu engedélyezte.
