A híd nem csupán a Duna két partját köti össze, hanem történelmi korokat és gazdasági korszakokat is összekapcsol. A Beszédes József híd, közismert nevén dunaföldvári vagy földvári híd, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő fontos közlekedési csomópont, amely az 1951-es újjáépítés után jelentős szerepet játszott a térség közlekedésében és gazdasági fejlődésében.
Az 1560,56 folyamkilométernél található híd nyílása 8,85 méter magas, hajózható szélessége pedig 74 méter, így biztosítva a vízi közlekedés zökkenőmentességét. A Duna mentén futó 6-os főutat köti össze a Kecskemétre vezető 52-es főúttal, ezzel jelentős közlekedési csomóponttá téve Dunaföldvárt. A híd eredeti építése 1928 és 1930 között zajlott, tervezője Kossalka János műegyetemi tanár, építésvezetője pedig Kováts Alajos királyi mérnök volt. Az acélrácsos híd 1930. november 23-án került átadásra, és az eredetileg csak közúti forgalomra tervezett szerkezetet később a Dunaföldvár–Solt vasútvonal miatt a vasúti közlekedés is szolgálta.
A második világháború alatt, 1944. november 14-én a német csapatok felrobbantották a hidat. Az újjáépítés 1950 és 1951 között zajlott, az irányítója Faber Gusztáv volt, aki korábban Kossalka János munkatársaként dolgozott. Az újjáépített híd fontos szerepet játszott a helyi közlekedésben és gazdasági életben.
Az 1980-as években a híd átfestésen és síncserén esett át, majd 2000–2001 között teljes rekonstrukción ment keresztül. Ekkor szűnt meg rajta a vasúti közlekedés, aszfaltburkolatot kaptak az úttestek, és gyalogos járda is épült az északi oldalon. Az építkezés során másfél ezer tonna acélszerkezetet használtak fel, és a beruházás költsége összesen 3,8 milliárd forint volt. Az új, 492 méter hosszú és 13,2 méter széles híd 2002. március 23-án kezdte el viselni Beszédes József nevét, aki a magyar vízszabályozás úttörője volt.
Beszédes József, a híd névadója, nem követte festőművész apja pályáját, hanem vízépítő mérnökként és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként munkálkodott. Széchenyi István munkatársaként részt vett a reformkori vízügyi átalakítások megszervezésében, és bár a Duna–Tisza-csatorna építése sosem valósult meg, munkássága jelentős hatással volt a magyar vízgazdálkodás fejlődésére.
A Beszédes József híd nemcsak a közlekedés szempontjából fontos, hanem történelmi és kulturális értékei révén is jelentős. A híd, amely az évszázadok során többször újjászületett, továbbra is a helyi közlekedés és a régió gazdasági életének kulcsfontosságú eleme.
A képeket a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum engedélyezte.
