Dunaföldvár egykor fontos központja volt a magyar mezőgazdasági termelésnek. Az
1950-es években létrejött Dunaföldvári Termelőszövetkezet (Tsz) – a később
Virágzó Tsz néven ismert gazdaság – meghatározó szereplője lett a helyi
mezőgazdaságnak, melynek tevékenysége szorosan kapcsolódott a földművelés és
állattenyésztés hagyományaihoz. A Tsz munkájának néhány jellemző jelenetét a
“Utolérni az időt” című dokumentumfilm is megörökítette 1963-ban, bemutatva a
gazdaság mindennapjait és a tavaszi munkák kihívásait.
A Virágzó Tsz-ben – amint a film is bemutatja – a teljes növénytermesztő brigád a
burgonyavetésnél dolgozott, ami komoly csapatmunkát és szervezettséget igényelt.
Az egyszerű, házilag készített sorvetővel biztosították a vetési sortávolság
egyenletességét, amelyet a korabeli eszközök használatával értek el. A
termelőszövetkezet vezetősége szükség esetén más brigádokból is átcsoportosította
a munkaerőt, hogy a késedelmet csökkenthessék és a vetés időben
befejeződhessen.
Többnyire kézi munkával folyt a vetés, ám ez a korszak végére jelentősen átalakult.
A Tsz, ahogy a többi gazdaság is, folyamatosan igyekezett alkalmazkodni a modern
mezőgazdaság követelményeihez, hogy időben befejezhessék a munkákat, és ezzel
– ahogyan a filmben is elhangzik – „utolérjék az időt”.
A termelőszövetkezetek működése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi
szempontból is jelentős hatást gyakorolt a vidéki közösségekre. A dokumentumfilm
egyedülálló bepillantást enged ezeknek a közösségeknek a mindennapjaiba és
munkakultúrájába, bemutatva a szorgos munkát, a kihívások leküzdését és a tavaszi
vetés fontos szerepét a gazdálkodásban.
A közös munka szoros közösségi kötelékeket alakított ki, és a szövetkezet számos
szociális szolgáltatást nyújtott tagjainak. A munka mellett közösségi eseményeket,
ünnepségeket és oktatási programokat is szerveztek, amelyek tovább erősítették az
összetartozás érzését. A Tsz-ek akkoriban nemcsak megélhetést biztosítottak,
hanem életformát is jelentettek a dolgozóknak és családjaiknak. A Virágzó Tsz
öröksége máig hatással van a helyi közösségre, az emlékek és a történetek révén
pedig tovább él a kollektív emlékezetben.
A felvételeket a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum engedélyezte.
A korabeli film megtekinthető a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum oldalán:
