A magyar reformkor kiemelkedő alakja, Széchenyi István, nemcsak a nemzet gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja volt, hanem a Duna menti iparfejlesztés egyik legnagyobb előfutára is. Elgondolásai, amelyek a modern ipari fejlődés alapjait fektették le, a kohászat, az infrastruktúra, valamint a gazdasági hálózatok erősítésére irányultak. Széchenyi különös figyelmet fordított a Duna által nyújtott stratégiai lehetőségekre, hiszen a folyó nemcsak közlekedési útvonalként szolgált, hanem a gazdasági és ipari fejlődés alapjaként is tekintett rá.
Egyik emblematikus javaslata a dunaföldvári híd megépítése volt, amelynek megvalósítása jelentős lépést tett a térség gazdasági integrációja és fejlesztése felé. A híd, amelyet 1930-ban avattak fel, nemcsak a közlekedést könnyítette meg, hanem összekötötte a Duna két partján lévő gazdasági központokat, elősegítve a kereskedelmet és a nyersanyagok áramlását. Ezzel a beruházással Dunaföldvár és környéke olyan infrastrukturális előnyökre tett szert, amelyek a térség iparosítását és a nehézipar fejlődését alapvetően befolyásolták. Széchenyi korai elképzelései tehát messzire mutattak, és megalapozták a régió 20. századi ipari fejlődését.
Az első világháborút követő időszakban Magyarország nehézipara komoly kihívásokkal nézett szembe, de a Duna menti térségek továbbra is stratégiai fontosságúak maradtak. A két világháború közötti időszakban megindultak a modernizáció első lépései, amelyek alapot adtak a későbbi szocialista iparfejlesztésnek. A térség fejlődésében kulcsszerepet játszott az a felismerés, hogy a Duna menti közlekedési és szállítási útvonalak elengedhetetlenek az ipari termelés fellendítéséhez.
Az 1950-es évek elején a szocialista iparosítás időszaka új fejezetet nyitott a Duna menti területek, különösen a mai Dunaújváros történetében. A város neve ekkor még Dunapentele volt, ám az 1950-es évek elején megkezdődött az ország legnagyobb ipari beruházása, a Sztálinvárosként ismert nehézipari központ kiépítése. A vasművek alapítása és a kohászat modernizációja a szovjet mintát követve indult el, és teljesen átalakította a régió gazdasági és társadalmi struktúráját.
A felvételeket a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum engedélyezte.
