A vidék Magyarországa
A Népszerű tudomány előadássorozat januári vendége volt Kovács Dominik és Kovács Viktor iker szerzőpáros, akik fiatalon, huszonéves korukra országosan ismertté váltak a hazai irodalmi körökben. Már diákkorukban több irodalmi pályázatot nyertek, például a rangos Helikon Díjat. Simontornyán nevelkedtek, ott érettségiztek a helyi gimnáziumban. A vidék, a falu Magyarországa mindig is közel állt hozzájuk. Visszatérő téma műveikben. Elmondták, hogy egyik nagypapájuk földvári származású, gyermekkorukban sokat mesélt nekik városunkról, például a híd építéséről. A földrajzi közelség miatt gyakran megfordulnak Dunaföldváron. Rendszeres látogatói a nyári színházi estéknek. Nemrég az általános iskolában egy népdaléneklési verseny vendégei voltak.
Hogy lehet közösen alkotni?
Véleménykülönbségek, néha viták is vannak köztük, de ezek építő jellegűek és a készülő alkotás hasznára válnak. A közös munka alapja viszont a kiskoruk óta meglévő hasonló érdeklődés, a közös értékrend. Dominik megemlítette, hogy egyszer még tizenéves korában egyedül írt egy novellát. Nem tartotta igazán sikeresnek, mások is hasonlóan vélekedtek. Hiányoztak belőle Viktor gondolatai. Viktor viszont azt jegyezte meg, hogy jelenleg az ELTE-n irodalomtörténeti kutatásokat folytatnak, itt viszont nagyrészt önállóan dolgoznak. Megkérdeztem tőlük, hogy ez a műfaji sokoldalúság egyfajta ifjúkori útkeresés, vagy tartós marad? Válaszuk egyértelmű volt, szeretnének sokszínűek maradni.
A szülői ház szerepe
Szüleik mindvégig igyekeztek szellemileg pezsgő, sokoldalú környezetet biztosítani számukra. Édesanyjuk magyar szakos tanár. Gyerekkorukban sokat játszott, beszélgetett velük. A könyv, az újság minden asztalon, polcon a kezükbe akadt. Édesanyjuk véleményét mind a mai napig kikérik. Nem is titok, hogy sok jó tanáccsal látja el őket.
Lesz majd minden
Ezzel a címmel jelent meg a múlt évben első nagyobb regényük, mely nagy visszhangot váltot ki. A huszadik század elején egy képzeletbeli mezőföldi kis faluban játszódik, A történet és a szereplők is a képzelet szülöttei. A cím jelképesen arra utal, hogy a korabeli parasztság megélt jót is rosszat is. Például látványos volt a technikai fejlődés, a gépek, a villanyáram megjelenése. A társadalmi érvényesülésért, a megbecsültségért viszont kemény küzdelmeket kellett vívni. Le kellett győzni a kor előítéleteit. Át kellett törni a merev társadalmi hierarchia falait. Az írás során gyakran támaszkodtak a szülők, nagyszülők történeteire, saját gyerekkori falusi emlékeikre. A regényben látványosan rajzolódik ki a korabeli falusi társadalom erkölcsi értékrendje, hagyományai, a morális nagyság és becstelenség. Valóban, a könyv lapjain megjelenik a „minden” is.
Zenés játék nem csak gyerekeknek
Nemrég mutatta be a veszprémi színház a Pablo és Picasso című című musicaljukat, melyet elsősorban a gyerekeknek ajánlottak, de a felnőttek számára is sok mondanivalót tartalmaz. Alaptémája az emberek és az állatok kapcsolata. Felvetődik benne egy elgondolkodtató kérdés – az állatkertben élő tisztán, jól tartott állatok lehetnek-e boldogok, szabadok? A válaszhoz meg kell nézni a darabot.
A jövő
Tavasszal Dunaújvárosban fogják bemutatni új színpadi művüket, egy reformkori Kisfaludy Károly darab átiratát, melyet napjainkkal igyekeznek aktualizálni.
