
Tavaszi mezőgazdasági munkák: a Virágzó Tsz összefogása
Az 1950-es években létrejött Dunaföldvári Termelőszövetkezet – a később Virágzó Tsz néven ismert gazdaság – meghatározó szerepet töltött be a helyi mezőgazdaságban. Az 1963-ban forgatott „Utolérni az időt” című dokumentumfilm betekintést nyújtott a tavaszi burgonyavetés folyamataiba, amelyek a közösség összefogását és a precíz szervezést példázták.

Az időjárás szeszélyei és az egyszerű eszközök használata ellenére a közös munka megerősítette a szövetkezeti tagok közötti kötelékeket. A Virágzó Tsz nem csupán gazdasági egységként, hanem szociális központként is működött, és közösségi eseményeket, valamint oktatási programokat szervezett a tagok életének gazdagítása érdekében.

Kendervetés és feldolgozás: a Dunaföldvári Kendergyár szerepe
A Dunaföldvári Kendergyár, amely már az 1910-es évektől működött, az ország egyik legfontosabb kenderfeldolgozó üzemeként jelentős szerepet játszott a helyi közösség életében. Az 1963-as filmhíradó részletesen bemutatta a kender termesztését és feldolgozását, amelyek példákat mutattak a modern iparra és a fenntarthatóságra.
A helyi gazdák, köztük a Virágzó Tsz tagjai, évente 50 katasztrális holdon vetettek kendert, biztosítva a gyár alapanyag-ellátását. A feldolgozási folyamat – a kenderkórók áztatása, szárítása, rostosítása – rendkívüli gondosságot követelt. A kenderrostokat textilipari alapanyagként használták fel, míg a melléktermékből, a pozdorjából, bútorlapokat gyártottak.

Ez az innováció nemcsak jövedelmezőbbé tette a gazdaságot, hanem csökkentette a környezetterhelést is.
A kender bioanyaga alacsony ökológiai lábnyomot hagyott, és új perspektívát kínált a fenntartható ipari fejlődésnek. Ezek az események nemcsak gazdagítják a helyi gazdaság történetét, hanem máig ható példát mutatnak a közösségi összefogás és az ipari újítások erejéről.

A felvételeket a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum engedélyezte.
A korabeli filmek megtekinthetők a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum oldalán: Filmhíradók Online / Tavaszi mezőgazdasági munkák több Tsz-ben Filmhíradók Online / Kendervetés a Dunaföldvári Kendergyárban