A Dunaújváros területén található kohászat története messzire nyúlik vissza, érintve a római kort, a középkort, a 18. századi ipari fejlődést, egészen Széchenyi István javaslatáig, amely megalapozta a modern ipari fejlődést a térségben. Ezen időszakok során a Dunaföldvár helyén lévő terület mindig is fontos szerepet játszott, mint kereskedelmi és stratégiai központ, amely szorosan kapcsolódott a Duna menti területek fejlődéséhez.
A Dunaújváros területén a római korban Intercisa néven katonai tábor és település állt, amely a Római Birodalom határvédelmi rendszerének, a limesnek része volt. Ez a tábor a Duna mentén húzódó fontos támaszpont volt, amely ellenőrizte a folyón áthaladó forgalmat és a birodalom határait védte.
A rómaiak ugyan nem telepítettek nagyobb kohászati üzemeket a térségbe, de a Duna, mint szállítási útvonal, kulcsfontosságú szerepet játszott mindkét terület gazdasági életében.
A középkorban a Dunaújváros környéki területeken még nem alakult ki ipari kohászat, de a Duna menti kereskedelmi útvonalak és a középkori falvak már léteztek. A térség gazdasági életének középpontjában inkább a mezőgazdaság és a helyi kézművesség állt. Az itt élő közösségek kisebb műhelyekben dolgozták fel a vasat, amelyeket helyi szükségletek kielégítésére használtak.
Eközben Dunaföldvár területe, mint a Duna átkelőhelye, jelentős stratégiai szereppel bírt. A város várát folyamatosan erősítették, és fontos szerepet játszott a térség védelmében, valamint a kereskedelmi forgalom ellenőrzésében.
A 18. század végén, amikor az ipari forradalom hatása Magyarországot is elérte, Dunaújváros területén még mindig nem volt jelentős ipari tevékenység. A térség gazdasági potenciálja azonban nőtt, köszönhetően a Duna, mint szállítási útvonal kihasználásának. Az iparosodás előkészítette a talajt a későbbi fejlesztésekhez, különösen a kohászat megjelenéséhez.
A 19. század első felében Gróf Széchenyi István, a magyar reformkor meghatározó alakja felismerte a Duna menti területek ipari potenciálját. Javasolta, hogy a Duna közelében, a mai Dunaújváros területén hozzanak létre kohászati üzemet, kihasználva a folyó közelségét, amely lehetővé tette a nyersanyagok és késztermékek gazdaságos szállítását.
A Dunaújváros területén lévő kohászat történelmi előzményei szorosan összefonódnak a Duna menti területek, különösen Dunaföldvár fejlődésével.
A felvételeken a következők láthatók –
1: Intercisa szépe (római kori lelet)
2: Római kori lelet Dunaújvárosban
Borítókép: Egy korabeli kovács munka közben
3: Római kori fűtőcsatornás ház maradványa Dunaújvárosban