A Dunaföldvári Művelődési Központ és Könyvtár májusi programajánlójában Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus előadását is megtalálhattuk, aki a „Tanulási és tanítási zavar – megelőzés és terápia” címmel tartott előadást.
Az előadásról
Dr. Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus és neveléstan szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa. Május 17-i előadása a Pannonia Bio Zrt., a Dunaföldvár Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Dunaföldvár Város Önkormányzata és a Dunaföldvári Művelődési Központ és Könyvtár segítségével jöhetett létre.
Előadásában elsősorban a tanulási zavarokról volt szó, de ehhez kapcsolódóan az atipikus idegrendszeri fejlődés is szóba került. A tanulási zavar ugyanis ritkán jár egyedül, hiszen ez egy kevert probléma, amiben nagyon gyakran egyéb területek, mint a hiperaktivitás, figyelemzavar, akár még az autizmus különböző formái is megjelenhetnek.
A résztvevők elsősorban pedagógusok voltak, de természetesen szülők is akadtak a nézőközönség sorai között. A tanítók, tanárok, óvónők számára többek között a probléma felismerésében lehetett segítség ez a másfél órás előadás, és némi útmutatást adott a probléma kezeléséhez.
Mire figyeljünk?
Nem is a felismerés a legfontosabb, hanem, hogy olyan környezetet teremtsenek a gyerekeknek, amelyben ki se alakulhatnak ezek a zavarok. Fontos a nagyon sok mozgatás, a gyerekek ingerkörnyezetének optimalizálása, ami azt jelenti, hogy az ingerekből annyit kapjanak a gyerekek, amennyit kérnek, illetve amennyit feldolgozni képesek.
Legyünk mindig ott a háttérben a gyereknél, annyi ingert adjunk, amennyit éppen akkor be tud fogadni és utána hagyjuk létezni, felfedezni a környezetet, tartja a pszichológus.
A gyerekek sokfélék
Persze jelek így is lehetnek, a beszédfejlődésre érdemes figyelmet fordítani, ennek a megkésése jelezhet ugyanis problémákat, ahogyan a mozgásban megjelenő késés is jelezhet gondot. Az előadó azonban mégis óvatosságra int, hiszen nagyon sokfélék a gyerekek és a fejlődésük is, tehát nem feltétlenül jelent minden problémát.
Azt kell észrevenni, hogy a gyerekek mindig is különbözőek voltak, most pedig még inkább különbözik a fejlődésük. Példaként említette, hogy míg az egyiknek több egyensúlyi ingerre van szüksége, addig a másiknak – akár egy családon belül- egészen mások a szükségletei ezen a téren.
A kapcsolat a mozgásfejlődés és a tanulási nehézségek között
A mozgáson alapuló gondolkodásunk a kognitív működésnek általában azon részei, amelyek megalapozzák a gondolkodást, azt a működést, amellyel módszeresen képesek leszünk egy irányban tartani, irányítani magunkat. A mozgás kontrolljához pedig hozzátartozhat az érzelmek kontrollja is. Így jutunk el oda, hogy a gondolkodásunkat is képesek legyünk irányítani. Legyen ez a gondolkodás egyirányú, fókuszált vagy szórt figyelem, de minderről az egyén maga tudjon dönteni.
