Ezzel a címmel tartott érdekes előadást Gruber László gimnáziumi tanár a népszerű tudomány előadássorozat keretei közt.
Néhány éve ösztöndíjjal jutott el a szigetországba egy pedagógus delegáció tagjaként. A japán oktatásrendszert tanulmányozták. Iskolákat, intézményeket látogattak, s örömmel tapasztalták, hogy a magyar oktatásrendszer bizonyos elemeivel is találkoztak. Ez idő alatt volt idő ismerkedni a kultúrával, természeti értékekkel.
Az előadó szerint a legmeglepőbb a mély hagyománytisztelet volt, mely jelen van mindennapi életükben is.
Megnyilvánul ez a mozgáskultúrától kezdve az emberi kapcsolatokon át a magánélet intim területéig. Ez természetesen nem jelent konzervativizmust, hiszen a modern technikai eszközök, az európai kultúra, az amerikai filmek, a divatirányzatok is jelen vannak. Külföldi ember számára mindez szokatlan, ezt nem lehet átvenni, ebbe bele kell születni.
A tradíciók átadása tudatos.
Családon belül, iskolákban történik, szó szerint tanítják. Példa a gésák esete, akik nagyon elit iskolákban tanulnak éveken át, ahova nagyon nehéz bejutni. Művészetek, tánc, testkultúra, általános tájékozottság, zene többek közt a tananyag.
A gésák csinosak, műveltek, intelligensek.
Vannak alkalmak, mikor néhány órát töltenek teázgatás közben férfitársaságban, és partnerük nem igényel szexuális szolgáltatást, csupán egy csinos, intelligens nő társaságát kívánta kis időre. Külön meg kell tanulniuk az üdvözlési módokat, ami esetükben a meghajlás más – más változata. Eltérő az üdvözlésmód főnök, beosztott esetén, férfi, nő közt, szomszéd, barát esetében. Barátságos nép, de nem igazán barátkozó. Segítőkészek, főleg az idegenekkel szemben.
A vallásnak is jelentős szerepe van értékrendjükben, de ezt a kívülálló kevésbé érzékeli.
Nyilván a szigetország jellegnek is szerepe van abban, hogy ezeket a hagyományokat sikerült megőrizni. Évszázadokon át elzárkóztak a világtól, nem váltak gyarmattá. A XIX. század végén a császár lassú reformokkal kezdte a nyitást. Megjelentek az első külföldi hajók, árucikkek, szabaddá vált az utazás, a kereskedelem. A második világháborús vereség utáni időszakban, az 1960-as évektől bontakozott ki az úgynevezett japán csoda. Egy évtized alatt az ország a világgazdaság élmezőnyébe küzdötte fel magát, miközben hagyományos értékeit meg tudta őrizni.
