A szerzőnő nevéhez A füredi lány trilógia, valamint a Zserbó könyvek köthetőek.
Jogászból lett író
Ugyan jogot tanult és eleinte ebben a szakmában helyezkedett el, az olvasás szeretete az írás felé terelgette. Soha nem érezte tehernek a tanulást, a jogot is az identitása részének érzi, azt sem tartja kizártnak, hogy egyszer joggal is fog foglalkozni – most azonban az írás van előtérben. Ehhez nagyszerű alapot adott az előképzettsége, hiszen segíti struktúrában gondolkodni, határidők közé „szorítani” magát, ami az eredményesség szempontjából egyáltalán nem utolsó lényegtelen.
A szerzővel a könyvtár vezetője, Bertalanné Bóka Zsuzsanna beszélgetett, a találkozóra pedig sokan érkeztek dedikálandó könyvvel.
A füredi lány
„Nem adhatunk másból, mint amink van” – nyilatkozta a szerző, amikor arról kérdeztük, hogy első regényének főszereplője, Almássy Anna valójában saját maga-e.
Hiszen a trilógia főszereplője is jogász, akit beszippant egy örvény és az Úr 1763-ik esztendejében találja magát Balatonfüreden, a Koloska-völgyben. A szerző a Balaton mellett töltötte gyermekkorát, iskoláit Füreden végezte, így rendelkezett azzal az alap helyismerettel, ami miatt Füredet választotta helyszínül. Ez persze közel sem volt elég, hiszen egy olyan részletgazdag világot épített fel az olvasói számára, ami komoly kutatómunkával járt, ebben Tóth Bence Tamás volt a segítségére. A történelmi hitelesség pedig olyan mértékben magával rántja az olvasót, ami ritka a mai könyvek között.
21. századi szemmel
Írás közben jött rá arra, hogy mennyire érdekli az, milyen volt az élet 1763-ban, mit ettek, ittak, mivel foglalatoskodtak az emberek akkoriban. Szerette volna olyan izgalmasan átadni ezeket az információkat, mint amilyen érdekes volt számára is, amit megtudott erről a világról. Almássy Anna pedig végső soron Karády Anna 21. századi nézőpontja, aki rácsodálkozott a helytörténeti és néprajzi különlegességekre, szokásokra.
Szándékos a korszakválasztás
Ha valaki Balatonfüredről szeretne írni, akkor valószínűleg a reformkor jut eszébe, viszont a szerző a regényekhez egy zavarosabb időszakot szeretett volna választani. Fontos volt, hogy nagy kontrasztot mutasson ez a korszak a jelenhez képest, sőt, mivel ez a korszak kevésbé kikutatott, így számára is megannyi újdonságot jelentett. A végső, 1763-as évszám megválasztása Mária Terézia úrbér rendeletéhez és a tihanyi apátságban kiütött tűzhöz kapcsolódik, mert a szerző igyekezett a történelmi tényeket is minél jobban figyelembe venni.
Műfaját tekintve a könyvek a szórakoztató irodalom kategóriába esnek, azonban a történelmi hitelességnek is fontos szerepe van bennük.A három részből álló sorozatban Anna találkozik Oroszy Mihállyal, aki valós személy volt, így amellett, hogy a korhű világba kalauzol el minket, egy szerelmi szállal is erősíti a történetet. Érdekesség, hogy a szerző találkozott az utolsó Oroszy leszármazottal, miután kiadták a második könyvet, aki szintén sokat foglalkozott helytörténettel és neki is tetszett a mű.
Majd jött a Zserbó
Ha azt gondolnánk, hogy Karády Anna második sorozata talán a jelenben játszódik, akkor bizony csalódnunk kell, de csak addig, amíg rá nem jövünk, hogy a Zserbóban egészen 20. század elejei Fiumébe repít minket a szerző.
A könyv fülszövege egészen pontosan így hangzik: Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra – a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe. A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziójuk van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.
Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így?
