Miért tartottad fontosnak, hogy elindítsd ezt a beszélgető sorozatot?
Harminchét éve vagyok a pályán és a harminchét év alatt mindig ugyanazok a problémák pörögtek vissza, amikor kiscsoportot indítottam. A befogadás, a beillesztés az első pár hónap feladata. Nagyon sokféle gyermek érkezik az óvodába. Jönnek a bölcsődéből óvodát kezdő gyerekek, akik nagyon jó szokásrenddel rendelkeznek, sok mindenben már igazán ügyesek. Érkeznek családból is gyerekek, akiknél változatos, milyen szinten tartanak a mozgás-, beszéd-, játékfejlődésben, de bárhonnan érkezik is a gyermek, előkerül problémaként a megkésett beszédfejlődés, a pelenka elhagyásának kitolódása, a cumi használat, a nem megfelelő táplálkozás, a nem megfelelő napirend és a délutáni alvások kimaradása. Mivel ez több gyermeket és családot érint, ezért úgy gondoltam, hogy mielőtt a gyerekek óvodába kerülnek, jó erről beszélgetni, a problémákat felmérni, az okokra megtalálni a válaszokat és segítséget nyújtani, hogy a családok kellően felkészíthessék a gyerekeiket az óvodába .
Mire számíthatnak a szülők ezeken a beszélgetéseken?
Tapasztalatom alapján az első gyermekes szülőknek nagyon kevés információjuk van az óvodai nevelés folyamatáról és arról, hogy az óvodába lépéskor milyen fejlődési szinten vannak a gyerekek. A több gyermekeseknél pedig az óvodai nevelés változatos tematikája és a pedagógiai folyamatok kutatása, fejlődése adhat új információt. Ezzel kapcsolatban 4 témát tűztem ki a beszélgető sorozat vázának. Az első alkalom a játékról, a gyerekekjáték fejlődéséről és a játékfajták alkalmazásáról szól. A második beszélgetés témája maga a gyermeki beszéd, hogy két és fél, hároméves korra milyen szókinccsel, artikulációval, metakommunikációval rendelkezhetnek a gyerekek. Mit tehet a szülő annak érdekében, hogy gyermeke színesen, érthetően és bátran tudjon kommunikálni társaival és a felnőttekkel. A harmadik előadás pedig a napirend fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen a helyes életritmus megválasztása és annak folyamatos és következetes betartása nagy biztonságot ad a gyerekeknek. Minél kisebb egy gyermek, annál fontosabb ez, mert ebben az életszakaszban tanulja meg az idejének és a feladatainak beosztását. Erre élete végéig szüksége van. A negyedik beszélgetés az óvodai élet mindennapjairól szól. Milyen kezdeményezések, foglalkozások vannak, hogyan illeszkedik a játékba integrált tevékenységszervezési modell a mindennapokba, hogyan zajlanak a képességfejlesztések és a tehetséggondozás.
Ezek az alkalmak kötetlen beszélgetések, hiszen együtt gondolkodásra kérem a megjelenteket és szívesen válaszolok minden felmerülő kérdésre. A gyereknevelés közös munka, a szülők és a mindenkori intézmény közös feladata. Mindig a családi nevelés az elsődleges, ahol apának és anyának egyenrangú a feladata. Az intézmények, a közösségi terek a szocializáció lehetőségét nyújtják, fejlesztik a részképességeket és támogatják a tehetségeket. Változatos programokat nyújtanak a gyermekközösségek számára.A következő beszélgetés április 16, 16:00, városi könyvtár.
